Könyvvizsgáló választásakor a jogosultságot, a függetlenséget, a vállalkozás működéséhez illeszkedő tapasztalatot, a rendelkezésre álló kapacitást és az együttműködés feltételeit érdemes együtt értékelni. Váltáskor ezek mellé a meglévő megbízás rendezett lezárása, az új könyvvizsgáló megválasztása és a szakmai információátadás megszervezése is feladat. Az ajánlatok összehasonlításához ezért a díjon túl a vizsgálat tartalmát és az ütemezést is tisztázni kell.
Ez az útmutató azoknak az ügyvezetőknek, pénzügyi vezetőknek és könyvelőknek szól, akik először keresnek könyvvizsgálót, vagy meglévő partnerük helyett terveznek új megbízást. A választás gyakorlati szempontjait és a váltás előkészítését az éves beszámoló könyvvizsgálatához kapcsolódóan mutatjuk be.
Szerző: Juhász Tamás, kamarai tag könyvvizsgáló · MKVK nyilvántartási szám: 007519
Először a feladatot és az érintett üzleti évet tisztázzák
Más előkészítést igényel egy vállalkozás első éves könyvvizsgálata, egy már auditált társaság következő üzleti éve és egy év közben szükségessé váló váltás. Az első megkeresésben ezért legyen egyértelmű:
- Melyik üzleti év beszámolójára kérnek könyvvizsgálatot?
- Volt-e korábban könyvvizsgáló, és meddig tart a jelenlegi megbízása?
- Mikorra szükséges a könyvvizsgálói jelentés, és mikorra készül el a vizsgálható beszámolótervezet?
- Van-e cégcsoportos adatszolgáltatás, külföldi tulajdonos vagy külön egyeztetendő beszámolási követelmény?
Ha éves beszámoló helyett pályázati elszámolásról vagy átalakulási dokumentumokról van szó, ezt már az ajánlatkéréskor jelezzék. Ezek nem automatikusan az éves könyvvizsgálati megbízás részei. Az éves audit főbb lépéseit az éves beszámoló könyvvizsgálatáról szóló oldalunkon is bemutatjuk.
Milyen szempontok alapján válasszon könyvvizsgálót?
1. Ellenőrizhető jogosultság és személyes felelősség
Ellenőrizzék a könyvvizsgáló, illetve a könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási adatait, a tevékenység végzésére való jogosultságot és az esetleg szükséges külön minősítést. Könyvvizsgáló cég választásakor a személyében eljáró könyvvizsgálót is meg kell határozni. A Ptk. az állandó könyvvizsgáló személyére és függetlenségére is tartalmaz előírásokat. [1]
2. A vállalkozás működéséhez illeszkedő tapasztalat
Nem csak az ágazat megnevezése számít. Egy termelőcégnél a készletek és az önköltségszámítás, egy kereskedőnél a raktárak és a forgalmi adatok, egy nemzetközi csoport tagjánál a kapcsolt ügyletek és a csoportjelentési határidők is fontosak lehetnek. Kérdezzenek rá, hogyan közelíti meg a jelölt a cégükre jellemző összetett területeket.
3. Tényleges kapacitás és vállalható ütemezés
A jelentés kívánt dátuma mellett az adatok átadásának és az egyeztetéseknek is legyen tervezett időpontja. Előre beszéljék meg, mi szükséges a munka megkezdéséhez, mikor kerülhet sor helyszíni eljárásokra, és milyen időigénye lehet a hiányok rendezésének.
4. Egyértelmű kapcsolattartás a vezetéssel és a könyveléssel
Legyen ismert, ki fogja össze az adatkérést, ki válaszol a szakmai kérdésekre, és milyen módon követik a nyitott feladatokat. A rendezett együttműködésben a könyvelő, a pénzügyi munkatárs és az ügyvezető is érti, milyen döntésre vagy dokumentumra van szükség.
5. Kezelhető digitális adatátadás
Már az elején egyeztessék, milyen főkönyvi és analitikus exportok érhetők el, hogyan történik a dokumentumok átadása, és ki kezeli a hozzáféréseket. Különösen fontos ez összetettebb vállalatirányítási rendszer, több könyvelési adatforrás vagy nagy mennyiségű dokumentum esetén.
6. Független szakmai megítélés és érthető visszajelzés
Olyan együttműködést keressenek, amelyben a felmerülő kérdésekről időben, tárgyszerűen lehet egyeztetni. A könyvvizsgálói vélemény eredménye nem előre megvásárolható szolgáltatási elem: annak tartalmát az elvégzett vizsgálat és a megszerzett bizonyítékok alapozzák meg.
Hogyan hasonlítsa össze a könyvvizsgálati ajánlatokat?
Az összehasonlíthatóság alapja, hogy minden ajánlattevő azonos információt kapjon a vállalkozásról és az elvárt feladatról. Egyetlen árbevételi adat ritkán írja le megfelelően a vizsgálat várható terjedelmét.
- Feladat és időszak: pontosan melyik beszámolóra, üzleti évre és jelentésre vonatkozik a díj?
- Adatátadási feltételek: milyen rendezettségű dokumentációval és milyen határidővel számol az ajánlat?
- Külön feladatok: része-e az árnak a csoportjelentés, idegen nyelvű dokumentum vagy más kiegészítő megbízás?
- Költségek és változások: hogyan kezelik az utazást, a többletmunkát, az évenkénti díjmódosítást és a feladat lényeges bővülését?
- Ütemezés és fizetés: mikor dolgoznak, milyen mérföldkövekkel, és mikor esedékes a díj?
Szemléltető példa: két hasonló árbevételű vállalkozás közül az egyik egyetlen telephelyen szolgáltat, a másik több raktárt, jelentős készletet és külföldi csoportjelentést kezel. A második társaságnál más lehet a szükséges munka és az ütemezés. Az ajánlat értékelésénél ezért a díj mellé a feladat tartalmát is oda kell tenni.
Hogyan zajlik a könyvvizsgálóváltás?
A könyvvizsgálóváltásnál külön kell kezelni a lejáró megbízás utáni új választást és a fennálló megbízás idő előtti megszüntetését. A teendőket a hatályos szerződés, a társasági határozatok és az érintett beszámolási időszak alapján célszerű megtervezni.
1. A jelenlegi megbízás áttekintése
Nézzék meg a megválasztás időtartamát, a szerződésben vállalt üzleti éveket, a megszűnés feltételeit és a még nyitott feladatokat. A naptári év vége önmagában nem bizonyítja, hogy az adott üzleti év beszámolójával kapcsolatos könyvvizsgálói feladatok is lezárultak.
2. A váltás időpontjának és indokának tisztázása
Fennálló megbízás felmondásánál a számviteli törvény megfelelő indokot követel meg; a számviteli vagy könyvvizsgálati eljárásokról kialakult véleménykülönbség önmagában nem ilyen indok. A megszüntetés módját és az esetleges elszámolást ezért előzetesen tisztázni kell. [2]
3. Az új könyvvizsgáló előzetes egyeztetése és megbízáselfogadása
Az új könyvvizsgáló megismeri a vállalkozást, a váltás körülményeit, a rendelkezésre álló dokumentumokat és a határidőket, majd értékeli a megbízás vállalhatóságát. A korábbi könyvvizsgálóval történő szakmai kapcsolatfelvételt is elő kell készíteni; ez nem kizárólag a munka végén esedékes adminisztráció. [4]
4. Társasági döntés és írásbeli szerződés
A Ptk. szerint az első állandó könyvvizsgálót a létesítő okirat jelöli ki, később a társaság legfőbb szerve választja. A megbízás határozott időre, legfeljebb öt évre szólhat; az időtartamnak a következő beszámolót elfogadó ülésre is ki kell terjednie. A kijelölést vagy választást követő szerződéskötésre a törvény kilencvennapos határidőt ad. [1]
A határozatban, az elfogadó nyilatkozatban és a szerződésben szereplő adatokat és időtartamokat össze kell hangolni. A szükséges cégeljárási lépéseket a társaság jogi képviselőjével célszerű egyeztetni.
5. Az értesítési kötelezettségek rendezése
A megbízás időtartama alatti lemondás vagy felmondás esetén a vállalkozónak az okot is közölnie kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatósággal. A visszahívott vagy lemondó könyvvizsgálónak szintén van közfelügyeleti, illetve az illetékes nyilvántartó hatóság felé fennálló közlési kötelezettsége. Ezeket ne tekintsék automatikusan elintézettnek az új könyvvizsgáló megválasztásával. [2] [3]
6. Szakmai információátadás és az új vizsgálat megtervezése
A korábbi könyvvizsgálónak a követő könyvvizsgáló számára a feladatához szükséges dokumentációhoz hozzáférést kell biztosítania. Ez nem azonos a teljes munkapapír-állomány automatikus átadásával. Az új könyvvizsgáló határozza meg, milyen információra és eljárásokra van szüksége. [3] [4]
Miért fontosak a nyitóegyenlegek az új könyvvizsgálónak?
A tárgyévi beszámoló megítélését a korábbi időszakból áthozott adatok is befolyásolhatják. Az ISA 510 standard alapján az első megbízás során a könyvvizsgáló a nyitóegyenlegekről is bizonyítékot szerez. Ez könyvvizsgálóváltáskor is releváns, akkor is, ha az előző beszámolóról már készült könyvvizsgálói jelentés. [5]
Az előző jelentés, a főkönyvi és analitikus adatok, valamint a korábbi könyvvizsgálóval folytatott egyeztetés ezért az átállás fontos elemei lehetnek. A korábbi vizsgálat ténye önmagában nem helyettesíti az új könyvvizsgáló saját bizonyítékszerzését. [5]
Mikor érdemes elkezdeni a választást vagy a váltás előkészítését?
Érdemes még azelőtt egyeztetni, hogy a beszámoló elkészítése és a jelentés kiadása sürgőssé válik. Ha a vállalkozásnak jelentős készlete van, a leltározás időpontja is befolyásolhatja az előkészítést. A lezárt üzleti év utáni megkeresés sem eleve kizárt, de ilyenkor külön értékelni kell, milyen bizonyítékok érhetők el és tartható-e a kívánt határidő.
Gyakorlati tervezési példa: ha egy társaság a következő üzleti évre szeretne új könyvvizsgálót, már az előző év őszén elkezdheti az ajánlatkérést. Közben külön tisztázza, ki fejezi be az aktuális üzleti év auditját. Ez szervezési lehetőség, nem minden vállalkozásra kötelező határidő.
Milyen adatokat készítsen elő az ajánlatkéréshez?
Az első kapcsolatfelvételhez nem szükséges a teljes könyvelési anyagot elküldeni. A következő adatok segítenek abban, hogy az egyeztetés a tényleges feladatról szóljon:
- Cégnév, adószám és a kapcsolattartó elérhetősége.
- A kért szolgáltatás, az érintett üzleti év és a kívánt jelentési határidő.
- A fő tevékenység, a telephelyek és a készletek rövid bemutatása.
- Az utolsó elérhető beszámoló és a főbb tárgyévi változások.
- A használt könyvelési vagy vállalatirányítási rendszer és az elérhető adatexportok.
- Cégcsoporttagság, külföldi tulajdonos és külön jelentési igény, ha van.
- Váltás esetén a jelenlegi megbízás időtartama, a váltás tervezett időpontja és oka.
A részletes adatigényt és a dokumentumok átadásának módját ezt követően érdemes egyeztetni.
Gyakori kérdések a könyvvizsgáló választásáról és váltásáról
A könyvelőnk ajánlhat könyvvizsgálót?
Igen, az ajánlás jó kiindulópont lehet. Ettől még érdemes ellenőrizni a jogosultságot, a függetlenséget, a tapasztalatot és a kapacitást. Az együttműködés feltételeit az ügyvezetéssel is közvetlenül egyeztessék.
Szükséges, hogy a könyvvizsgáló a cég közelében dolgozzon?
A földrajzi közelség lehet előny, de a dokumentumátadás és az egyeztetések jelentős része digitálisan is megszervezhető. A döntésnél azt tisztázzák, hogy a szükséges személyes és helyszíni eljárások hogyan illeszkednek az ütemezésbe.
Elég egy új ajánlat elfogadása a könyvvizsgálóváltáshoz?
Nem. A korábbi megbízás lezárását, az új választást és szerződést, valamint az alkalmazandó bejelentéseket is rendezni kell. A konkrét lépések attól is függenek, hogy a jelenlegi megbízás lejár-e, vagy annak időtartama alatt terveznek váltást.
Ki segít az átadás megszervezésében?
A vállalkozás vezetése és könyvelése az adatok, időpontok és kapcsolattartók egyeztetésével tudja támogatni az átállást. A könyvvizsgálók közötti szakmai információcserét az érintett könyvvizsgálók végzik; a társasági és cégeljárási dokumentumoknál a jogi képviselő bevonása is szükséges lehet.
Könyvvizsgálót keres, vagy váltást tervez?
A Juhász Audit Kft.-nél első könyvvizsgálati megbízáshoz és könyvvizsgálóváltáshoz is kérhet egyedi ajánlatot. Írja meg a cég nevét, az érintett üzleti évet és a tervezett határidőt. A feladat megismerése után egyeztetjük a vállalhatóságot, az előkészítés menetét és az ajánlathoz szükséges további adatokat.
Magyarország egész területéről fogadunk megkereséseket. Az online egyeztetéseket és a szükséges helyszíni munkát a megbízás sajátosságaihoz igazítjuk.
Felhasznált jogszabályok és szakmai források
- 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 3:129–3:131. §: az állandó könyvvizsgáló, a választás és a megbízatás időtartama.
- 2000. évi C. törvény a számvitelről, 155/A. §: a megbízás felmondása és a vállalkozó közfelügyeleti bejelentése.
- 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről, 45–46. § és 67. § (2)–(2a): szerződés, értesítések és szakmai dokumentációhoz való hozzáférés.
- MKVK Szakértői Bizottság: együttműködési kötelezettség könyvvizsgálóváltás esetén, 2026. március 5.; továbbá a megbízás elfogadása előtti kapcsolatfelvételről szóló kamarai válasz.
- ISA 510: Első könyvvizsgálati megbízások – Nyitóegyenlegek, különösen 3–7. bekezdés.
Az útmutató a szokásos vállalati könyvvizsgálati megbízások gyakorlati előkészítését segíti. A közérdeklődésre számot tartó vagy más külön szabályozás alá eső gazdálkodókra további előírások vonatkozhatnak; a konkrét váltás jogi és szerződéses feltételeit egyedileg kell ellenőrizni.